Aki ez után az indítás után valami nagyon kek hangvételű, lehangoló tesztre számít, az téved. Tudni kell rólam, hogy egy-két eltévelyedésen kívül általában Nokia készülékeim voltak és lesznek is,  …még egy darabig, bár egyre inkább úgy érzem, hogy az emocionális kötődésen kívül, már nehéz más érvet találni ehhez a döntéshez. A mobil megítélésében a felhasználói szempontok fontos szerephez jutnak. Én például szeretem, ha egy készülékkel gyorsan és minimális odafigyeléssel lehet sms-t írni, ne adj isten telefonálni, a névjegyzékből villámgyorsan kikeresni, amire szükségem van. Az sem hátrány, ha könnyedén fel tudok ugrani a netre, és meg tudom nézni ami érdekel. Nem akarok okvetlenül megosztani, közösségi oldalakon lógni, bár néha ránézek, mert a weboldal is fent van, tehát kell. Ellenben használom az irodai és üzleti funkciókat, e-mail-eket küldök és fogadok. ÉS! Kameramániás vagyok! Illetve fontos a GPS, ami a Nokia egyik nagyon jó húzásaként, örökre ingyenesen kerül be az új készülékekbe. Miután ilyen jól leteszteltem magam, mint felhasználót, jöjjön a készülék bemutatása, az én látószögemből.

A készülék 16 gigás kapacitása, bőven elegendő hátteret biztosít a mindenféle multimédiás vágyaink kielégítésére, és ahhoz, hogy ne szoruljunk meg, ha kicsit elszállnánk zenében, videóban, vagy képekben. Nem kétséges, hogy ez a Nokia, már az új kor gyermeke. Erre utalnak a dobozból előkerülő HDMI, illetve USB OTG átalakítók is. Azért jobban örültem volna, ha a sok HihgTech spárga mellé egy normális csatlakozót is kapok, amivel rá tudtam volna dugni a laptopra anélkül, hogy el kellett volna mennem venni valami olyasmit, ami eddig természetes tartozéka volt a készüléknek. : ((

Persze lehet, hogy az én készleteimmel van a probléma, de eddig még egy gyártó sem szúrt így ki velem.   …hogy én ma milyen negatív vagyok.

Na jöjjön a hardver, és némi műszaki háttérinfó, de csak „lájtosan”, hogy ne bonyolódjunk bele túlzottan a sokak számára érdektelen adathalmazokba. Tulajdonképpen egy kondicionáló tornán átesett, alaposan felöltöztetett régi ismerős köszön vissza. Van giroszenzor, multi-touch OLED kijelző, karcálló bevonattal, az ARM11-es proci 680 MHz-en ketyeg, az előbb már emlegetett gigabájtokhoz 512 MB ROM tartozik és egy grafikus gyorsítót is kapott az N8. Ennyi, és még sok más….

Mikor kézbe vesszük a készüléket többé nem kérdés, hogy a piac egyik legtisztességesebben összerakott darabját birtokolhatjuk. A minőség anyagban, dizájnban és kidolgozásban öltött látható alakot. A frontfelületet a 3.5 colos képátlójú, látványos, többérintős, kapacitív felületű kijelző uralja, ami egész jól viseli a zsebben található aprópénz és kulcscsomó dörgölődzését is, de azért ne feledjük, mindennek van határa. A kép minősége lényegesen jobb, mint eddig bármelyik Nokia-é, bár a képernyő 360x640 pixeles felbontású kijelzője nem fogja megrengetni a világot.

A képernyő fölött figyel a videotelefon segédkamerája, és a fényérzékelő. A ház ball alsó sarkában árválkodik a menü gombja. Ezt show elemként egy kis fényjátékkal körítették. Egészen addig, amíg ki nem hagytunk valami eseményt, diszkrét pulzálás mutatja, hogy még életben van a készülék, ha történés van nyomban felpörgeti magát és sűrű pislogással jelzi, hogy tudatni szeretne velünk valamit. A Készülékház jobbik felén találjuk a hangerő és zoom integrált gombját, a képernyőzárat és a kamera működtetőjét, míg az MSZP-s oldalra a került a microUSB csatlakozója, illetve egy kétszárnyas műanyag leffenytyű (ajtószerűség) alá rejtették a sim kártya és a MicroSD dokkolóját. Ezt lehet, hogy nem kellene sokszor nyitogatni, mert valahogy nem tűnt túl tartós megoldásnak. Alul a töltőt döfhetjük bele a házba, míg felül a fülest, a Mini-HDMI aljzatát és a bekapcsoló/üzemmód váltó gombot találjuk. A hátsó fertályt a 12 megapixeles kamerának épített házikó és egy xenon vaku fémjelzi. Aki szeretné elveszíteni a garanciát, az kiveheti az 1200 mAh–es akkumulátort, amihez jelen esetben csavarhúzó is kell, de maradjunk annyiban, hogy házilagosan nem ajánlott, sőt leginkább tilos a piszkálása. Csak azért, hogy ide ne kelljen visszakalandozni, most jegyzem meg, hogy bár a készülék egész takarékosnak tűnt, nem ártott volna meg egy legalább ezerötszázas akkumulátort belecsavarozni, mert húzós üzemben a széria táp leginkább egy, némi önmérséklettel használva másfél nap alatt lehervad.

Az N8-ast egyébként telerakták trendi és praktikus funkciókkal, amelyekkel még rá tudtak erősíteni a prémium kategóriás benyomásokra. A készülékbe telepített használati útmutató átbogarászását mindenkinek ajánlom, aki valóban ki szeretné használni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az önképzős verzió itt már nem játszik, hiszen néhány dologról nem is sejthetik, hogy létezik, tehát keresni sem fogják, hacsak most el nem olvassák a teszt további részét. (és akkor megússzák a böngészést… persze ki tudja melyikkel járnak jobban ?)

A bekapcsolás utáni első pillanatokban megállapítható, hogy a képi megjelenítés, nagyjából megmaradt a már unalomig ismert sémáknál. Ez nem okvetlenül baj, de azért egy picit lehetne pofásabb is a design. Az ikonok, és a kereső metodika is erősen emlékeztet a régebbi, S60-as platforméra, ami már akkor sem volt túl előremutató, de cserébe nem kell újra tanulni.  A vállalkozó szellemű felhasználók, rögtön több widgettel is gazdálkodhatnak, bár a rendszerből adódóan az egyébként panoráma (3részes) főoldalon az ikonokat nem rakhatjuk ki átfedéssel, de annyi baj legyen. Néha azért hiányozhat az Android szabadelvűsége, de csak annak, aki ismeri….  Aki a vonalasabb Symbianon belül mégis valami másra vágyik, azoknak már készültek független fejlesztések, de ezeket nem igazán ajánlom, mert jobban szívják az aksit, és szép számú kompatibilitási problémába is belefuthatunk. a Kapacitív, szuper érzékeny képernyő érdekes módon néha elég érzéketlennek tűnik, de ez funkciófüggő, ami néhány apró szoftveres hiányosságra utal. Egyébként ilyenekkel a piacon lévő majd valamennyi készüléknél lehet találkozni. A képernyőn látható tartalom itt is igazodik hozzá, hogy éppen állítva, vagy fektetve tartjuk a telefont. Hozzáteszem időnként nyakon kellett vágni, hogy rájöjjön, rosszul pozícionálta magát, és ideje lenne beállni a jó irányba. Nem is értem. Ezt a sokkal öregebb N95-ös sem vétette már el. Akit idegesít a kissé bizonytalan automatikus üzemmód, az akár ki is kapcsolhatja, de aztán kínlódhat a visszakapcsolással, tehát hagyjuk. Belefér. Még egy ide tartozó apróság. Amennyiben a készülék belecsenget egy megbeszélésbe, csak kijelzővel lefelé kell fordítani, és azonnal átvált néma üzemmódra. Praktikus!

A menüben való bogarászás aránylag gyorsan megy, bár időnként fura tiszteletköröket kell leírni egy-egy program eléréséhez, amiből az jön le, hogy a fejlesztők kicsit bonyolultan (amolyan számítógépes fejjel) gondolkodtak, mikor felépítették a hátteret képező rendszert. Az adatkommunikációs sebességekkel nincs baj. Van itt HSDPA és HSUPA, azaz hálózat legyen amelyik tölteni tudja alánk az infót. A névjegyzék ugyan nokiásan széleskörű, de időnként a régebbi változatokhoz szokott felhasználókat a sírba kergetheti. Aki egy nyomógombos készülékből száll át, az nagyon gondolja meg, hogy akarja-e ezt a váltást. Míg a hagyományos Nokiákban a hívás menüben lévő névjegyekbe is beleszerkeszthettem itt ez nem megy. Megtalálni és felhívni valakit, csak úgy menet közben, az majdnem kizárt. Itt figyelni kell, pontosan célozni, jó helyre bökdösni, figyelni az idióta betűtáblát, ami néhány karakter után már csak azt dobja fel ami szerinte fennmaradt, ebben időnként nem szerepelnek azok a betűk, amik alapján a keresett személyt elő lehetne hozni. Szóval, ha valami nem tetszik neki, akkor nem hívjuk fel a célszemélyt. Hívjunk mást! A fenének erőszakoskodunk. Tehát azt megállapíthatjuk, hogy a hagyományos (nyomógombos) készülékekkel, sokkal gyorsabban lehet csak úgy éppen odafigyelve is telefonálni, vagy sms-ezni. Ezt bizony beáldoztuk a divat oltárán. A Nokiánál feltehetőleg ezt szintén tudják, mert nem véletlen, hogy elkészítették a piac egyik leghasználhatóbb újdonságát, az „érints és nyomkodj” készüléküket, amelyet rövidesen kipróbálhatunk, de már csak egy futó kaland után is mérhetetlenül funkcionális és szimpatikus volt.

Tehát miután az érintgetős verzió, rohanás, vezetés és egyéb macerás körülmények között nem megy, megpróbáltuk a hangvezérlést. Na ettől aztán végleg elszakadt cérna. Valami süket öregasszony, vagy egy nagyothalló hapsi között választhattunk, aki ráadásul külföldi lévén, csak töri a magyart, így azután az általam diktált névnek, vagy funkciónak (mert azt is választhatnánk így) köze se volt a felajánlotthoz képest. Egy kabaréba jól mutatott volna a telefonnal folytatott beszélgetésem, de mikor egy fontos hívást akartam sos elindítani, kicsit gutaütögetős volt a produkció. Ez egyszerűen siralmas. Az N8-as mindent tud, csak a telefonálással vannak problémái. De könyörgöm! Ez még mindig egy jól és gyorsan működtethető telefon kéne, hogy legyen, sok kibővített funkcióval!! Na ezt inkább hagyjuk. Egy világ dőlt bennem össze, mikor álmaim jövendőbeli készülékéről kiderült, hogy nem tudok vele normálisan telefonálni. Itt nincs lazaság, koncentrálni kell és biztos kézzel böködni. brrr! Lapozzunk!

Az audio rendszer is szépen szól, jó a rádiós funkció is, sőt egy háztáji FM adót is beintegráltak a készülékbe, amivel pár méteres körben saját adást sugározhatunk, és például az autó rádióját ráhangolva, már a beépített rendszeren keresztül élvezhetjük a különbejáratú zenei összeállításainkat. Ez igazi kuriózum lehet a zenerajongóknak.

A közösségi oldalak manapság sok ember számára fontosak, bár szerintem az N8 hazai vásárlói köre ezzel pont azt csinálja, amiben van le kötőszó és nem lehet papírra vetni. Persze ez csak nálunk van így, a világ többi országában nem kell egy évig spórolni a mobilra, mert a fizetőeszköznek, illetve a munkának van értéke. Persze kint is sokan veszik meg a szolgáltatón keresztül, sokkal kedvezőbb áron, de akkor is. Szóval ez a készülék nálunk nem a tini kategória, de még csak nem is a 20 éveseké a világ, és az N8-as. Ennek ellenére van direkt kliens beleszerkesztve a cuccba, tehát szabad a pálya. Persze vannak érdekességek, mert a facebook kapcsolatokat, valamiért átfűzték az OVI-n ami egy marhaság, és macerás is, de ezt aki akarja úgyis be tudja lőni magának.

A teljes körű, és akár bővíthető irodai funkcióknak köszönhetően az N8-at mint mobil számítógépet emlegeti a Nokia, és ennek van is valós alapja, …mihelyst megvesszük a szerkesztésre is alkalmas Office kiegészítő programot : (

A fektetett állapotban megjelenő virtuális klaviatúrán egész jól lehet körmölni. Közben nyomon lehet követni a levelezésünket is, ami egyébként kikerült a szokásos borítékból, és külön mail ikont kapott. Miért? Csak. Ez is jó, de a régivel sem volt bajom. Így ellenben könnyebben lehet különválasztani a két rendszert, ami előny is lehet. Apropó! Van benne sms olvasó funkció is. Na ebbe se menjünk bele….

GPS. Csak így egyszerűen. A Nokia egyik nagyon vonzó eleme, az ingyenes és folyamatosan frissíthető navigáció. A készülékben lévő GPS olyan sebességgel találja meg a műholdat, amit el sem akartam hinni. Szinte csak elindítjuk a programot, és már diktál is. Akár bevásárlóközpontokat, mozikat is kereshetünk, a program általában rövid úton meg is találja. Egyébként a rövid úttal időnként vannak problémái, mert például Salgótarjánból Nógrádszakálba a kb. 15 kilométerrel hosszabb utat találta meg. De hát mint tudjuk a többi navigációnak is vannak időnként kehéi. Mindenesetre ez is egy igazi profi program, és nem kerül semmibe. Örökös licenc jár hozzá.

Amennyiben mindezek után értékelnem kell a készüléket, nehéz helyzetben vagyok. Miért? Mert alapból elfogult vagyok az N8-al kapcsolatban. Ennek ellenére el kellett ismernem, hogy az elmúlt időszakban tesztelt készülékek közül ezzel lehetett a legmacerásabban telefonálni, ami egyébként ugye egy telefon esetében (még ha mobil számítógépnek is nevezik) elég nehezen védhető tény. Az érintős képernyőt időnként csiszatolni kellett, hogy tudomást vegyen rólam, de ez másokkal is megesett. Egyébként egész gyors a rendszer, és egy-két hülyén agyonbonyolított elérési útvonal kivételével, kimondottan jól el lehet vele boldogulni. A nálam kiemelt pozícióban lévő, jelen esetben szenzációsan profi fotó funkció azonban elsöpörte az említett nyűgök rossz emlékét. A HD minőségű videók készítésének lehetősége, a mozizásra is alkalmas rendszer, a dolby hangzás, a villámgyors képnézegető, a brutál gyors, és ingyenes navigáció, a mini rádióadó, a profi zenei hangzás, a rengeteg praktikus funkció, az igényes és egyben esztétikus kivitel szintén mellette szól. Mindent egybevetve, egy nagyon sok területen professzionális felhasználói élményt nyújtó prémium kategóriás készülékről van szó, mely azonban a névjegyek közötti keresésben és a gyors telefonálásban nem jeleskedik. A lényeg, hogy aki az N8-asra vágyik, az el tudja fogadni a hibáival együtt, hogy élvezhesse az erényeit.

-bögi-