Kedvező tendencia mutatható ki a halálos és a súlyos kimenetelű balesetek terén, ahol a csökkenés mértéke - a felsorolás sorrendjének megfelelően – 17,7 % (141-ről 116-ra), illetve 4,0 % (843-ról 809-re). A könnyű sérüléssel járó közúti balesetek számában kis mértékű, 4,0 százalékos növekedés tapasztalható (1 933-ról 2 012-re).

A közúti közlekedésbiztonság terén egyértelműen a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek, a közösségi és a nemzeti közlekedéspolitikai koncepciókban kivétel nélkül ez az első helyen kiemelt értékelési mutató. Kedvező hír, hogy idén március végéig a közúti balesetben meghalt személyek száma a tavalyi 158 főről 130 főre csökkent. Az így mérhető 17,7 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy az első negyedévben 28 emberi életet sikerült megmenteni 2010. azonos időszakához képest.

Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában is kedvező változás tapasztalható, hiszen a tavalyi 327-el szemben idén március 31-ig 298 ittas baleset történt (a csökkenés mértéke 8,9 %). Ennek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya 11,2 százalékról 10,1 százalékra esett vissza. Ez az arány úgy is értelmezhető, hogy átlagosan számolva minden tizedik közúti balesetet ittas személy okoz.

A közúti balesetek legfőbb okai az elmúlt hónapokban nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 33 százalékának a hátterében a gyorshajtás áll (973 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 660 baleset (részaránya 23 %), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 389 baleset (részaránya 13 %) történt.

A közúti balesetek túlnyomó részét, mintegy 70 százalékát a személygépkocsi vezetők okozták, bár megjegyzendő, hogy a közúti forgalmon belüli aránya ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 9 százalékának, az autóbusz vezetők pedig az összes baleset 1 százalékának az okozásáért felelősek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya az első negyedévben, két hideg téli hónap ellenére is elérte a 6 százalékot (185 balesetet okoztak kerékpárral). A „motoros” kétkerekűek vezetői - a segédmotor kerékpárosok és a motorkerékpárosok - összesen 132 balesetet okoztak.

 A 2011. I-III. havi adatok időarányos  összehasonlítása a közlekedéspolitikai célkitűzésekkel

Magyarország hatályos közlekedéspolitikai programja (címe: „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015”) a közlekedésbiztonság területén mennyiségi célkitűzéseket tartalmaz.

A cél: a személysérüléses közúti balesetek, valamint a közúti balesetben meghalt személyek számának 50 százalékos csökkentése 2015-ig.

Amennyiben 2011. első negyedévének adatait a 2001. év – azaz a közlekedéspolitikai koncepció bázisévének – azonos időszakának adataival hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy:

- a személysérüléses közúti balesetek száma 16,7 százalékkal csökkent (3 528-ról 2 937-re),

- a balesetekben meghalt személyek száma 45,1 százalékkal csökkent (237-ről 130-ra).

Mindezek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon a közúti közlekedésbiztonság alakulása terén 2008. óta tapasztalható kedvező trend az új év első negyedévében tovább folytatódott.

További részletek és információk olvashatók a www.baleset-megelozes.eu honlapon, ahol a részletes statisztikai táblázatok is megtalálhatók.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.