Azok a felnőttek, akik teljes kiőrlésű ételeket, így például zabkását, gabonapelyhet, barna kenyeret, barna rizst, és teljes kiőrlésű gabonából készült tésztaféléket fogyasztottak, 10,1 százalékkal alacsonyabb belső szervek közötti zsírszövettel rendelkeztek, mint azok, akik ezeket táplálozásukból mellőzték. A bostoni egyetem Framingham Heart Study elnevezésű kutatása 1971-ben 5124 felnőtt bevonásával indult és a szakemberek három generáción át, egészen 2008-ig vizsgálták a teljes kiőrlésű termékek fogyasztásának hatását.

A bostoni kutatók megállapították, hogy napi háromszori teljes kiőrlésű gabonaétel fogyasztásával csökkenhet a testsúly és a zsírszövetek aránya is, különösen a hasi, deréki zónákból, ami az elhízásból adódó anyagcsere betegségek egyik jelentős faktora a belső szervek elzsírosodása miatt. A kutatás részeként, egy 8 éven át tartó periódusban azt is megfigyelték, hogy napi 40 gramm teljes kiőrlésű gabona bevitele fél kilogrammal csökkentette a testtömeggyarapodást. Kiderült, hogy azok a 12 év feletti nők, akik teljes kiőrlésű termékeket fogyasztottak, kisebb tömegnövekedéssel számolhattak az évek során. A magasabb teljes kiőrlésű gabonafogyasztás nem eredményezett nagyobb mértékű tömegcsökkenést, ám egyértelmű összefüggést mutatott a hasi zsírból történő fogyással.

A Nestlé lausanne-i tudományos kutató központjában - ahol mintegy 50 nemzet több mint 300 tudósa dolgozik - folyamatosan végeznek kutatásokat a teljes kiőrlésű gabonákkal kapcsolatban. Ezek alapján kimutatható, hogy a klasszikus szív- és érrendszeri betegségek azzal is összefüggésbe hozhatóak, hogy milyen gabonaféle kerül az asztalra. „Egy két hétig tartó teljes kiőrlésű diétát követően csökkenhet az LDL-koleszterinszint és ezzel egyidejűleg a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.” – összegezte Tóth Tímea, a Nestlé dietetikusa.