Eme rövid bevezető után, jöjjön a Sony Ericsson mini csodája. Ez az igényesen megformált, és összeépített mobil, már vizuális úton is képes beférkőzni a tudatalattinkba, és vágyat gerjeszteni bennünk a birtoklására.

A hölgyek számára ez még inkább érvényes lehet. Pláne azoknak fog bejönni, akik az üzleti életben forgolódva nem csak egy „Barbi mobilt” keresnek, hanem valóban szükségük van a modern technika vívmányaira, de kellően lazák ahhoz, hogy élvezni tudják a számtalan olyan funkciót is, ami a kikapcsolódásról szól. Mindehhez egy kompakt méretű készülékre vágyva, egy pillanat alatt kitörlik majd a vinyóból, a lassan monitor méretűre megnövesztett, csak bőröndben vihető új generációs mobil csodákat, és garantáltan rákattannak a mini pro-ra.

Bár én speciel a teremtés koronázatlan királyainak csoportjához tartozom - tehát férfiből vagyok - már régen vártam rá, hogy kicsit hosszabb ideig próbálgathassam, ezt a végtelenül szimpatikus kis kütyüt. Sajna, én nem rajongok a manapság divatos péklapát méretű készülékekért, bár elismerem, hogy némelyik nagyon sokat tud, …, de akkor se, és kész! Tudom! Kőbalta vagyok!

Tehát ami elsőre is felkeltette a szimpátiámat, hogy kicsi! Azután fontos, hogy bár érintő képernyős, mégsem kell a képernyőn babrálnom, ha nem akarok, mert egy komplett QWERTY billentyűzetet is elrejtettek benne. A kezelhetőségre vonatkozóan bizonyára

másnak is lesznek aggályai, hiszen a kis méret, és a mini billentyűzet képes kétségeket ébreszteni bennünk. Mindez csak addig tart, amíg „fogást nem találunk” a mini pro-n, és ki nem tapasztaljuk, hogy a gombokat hogyan tudjuk gyorsan és biztonságosan használni. Ebben sokat segít, hogy a betűk felülete domború, így újbeggyel is tudjuk nyomkodni őket.

Hihetetlen, de kellő gyakorlattal nagyon jól használható, feltéve, ha az újméretünk úgymond eurokonform, és nem egy grizli medve méretével rendelkezünk. Tehát, akinek túl nagy a mancsa, az ne ezt a készüléket válassza.

Ami még tetszett, hogy a magyar sajátosságokra hangolták a hozzánk érkező készülékeket, ami az ékezetes betűk esetében megkönnyíti az írást. Ehhez az adott ékezet nélküli betű lenyomásával egy időben, meg kell nyomnunk a jobb alsó sarokban található „SYM” feliratú gombot, ami rögtön elsőre felajánlja az adott betű ékezetes változatát. Szokni kell, de ha már ez is meg van, egész gyors és praktikus. (…ha már nincs magyar nyelvű billentyűzet. Persze ha ráhajtunk, és jövőre már húszmillióan leszünk, biztos készül ilyen is. Tehát hajrá!)

A SYM gomb megnyomásával, egyébként mindenféle jeleket is elő lehet varázsolni, ha csak úgy magányosan piszkáljuk.

A billentyűzetről most térjünk át a képernyőre és az ott birtokba vehető világra. Azt tudni kell rólam, hogy mérsékelt lelkesedéssel követtem az érintős képernyővel megvert kütyük fejlődését, és a palmoktól kiindulva (mert mint említettem minden vackot összevásároltam) rendesen beleégett a képernyőbe az úúútáálom felirat! Azóta persze próbálgattam jó és kevésbé jó érintőképernyős készülékeket, de nem voltam szétdőlve tőlük. (Tudom! Még mindig kőbalta!)  Persze ez nem jelenti azt, hogy hallgatva az idő szavára, ne próbálnék átállni. (brrr!)

Tehát amennyiben mégis valami beteges kényszert éreznék rá, hogy az érintő képernyő iránti ellenszenvemet legyőzve, a kijelzőt dörzsölgessem, mint Aladin a csodalámpást akkor legyen. Első körben az ember fia rögvest azt kezdi keresni, hogy hol akaszkodhat bele a rendszerbe. Erre aránylag hamar rátaláltam, mert a képernyő alján lévő funkciókat igencsak noszogatni kell, hogy életre keljenek. Ezt követően jön a „tényleg ennyire béna vagyok” kérdés, és megpróbálok rájönni, hogy mi a helyes metodika. Szóval a hibaszázalékon a jobbról ballra, illetve egyes esetekben alulról felfelé simogatással lehet szépíteni. Tellnek múlnak a napok, és egyszer csak elismerjük, hogy egye fene, egész jól kijövünk. Hiába. Lakva ismerjük meg egymást. (lám-lám! A régi bölcsességek mindig működnek. Ellentétben az érintős képernyővel! Na jó ez kicsit igazságtalan volt. De csak kicsit!)

Összességében jól pozícionálták az érintési felületet, amely rögtön meg is mutatja, hogy mire nyomtunk rá, és ha ez hibás, csak át kell csúsztatnunk az ujjunkat a kívánt helyre, és már minden ok. Szóval ügyes! …és gyors! Meglepően jól sikerült felületet alkottak a Sony Ericsson tervezői. Az alap képernyő vízszintes irányba való tovább pöckölésével megsokszorozható a főoldalak száma, és akár több widget-tel is felszerszámozhatjuk őket, amivel a kedvenc funkcióinkat máris érintés közelbe helyezhetjük. Amennyiben felfelé húzzuk az újunkat, a menürendszerbe érkezünk, amiben azután oldal irányban lapozgathatunk. A kezelői felület és a funkciók bőséges tárháza, egy olyan átgondolt, és az Android mobilokra jellemző panorámát nyújt a szolgáltatások és a használati érték területén, amely igazi élménnyé teszi már az ismerkedés pillanatait is. Amennyiben a meglévő funkcióknál többet várunk, a „Market-en” rengeteg további programot találhatunk. Amennyiben a szabad fejlesztésekből is mazsolázni akarunk, vigyázat, mert ezeknek több mint a 80 százaléka ellopja az adatainkat és egy kínai szerverre továbbítja. Ebből, - mint ismeretes - néhány hete hatalmas botrány kerekedett. Megjegyzem, a feltelepített programok is továbbítanak rólunk adatokat, de állítólag ezeket nem raktározzák el… (állítólag – „de hülye azért nem vagyok”)

Az e-mailek küldése és fogadása, a kliensek megléte, a levelezőrendszerünkkel való online kapcsolat, a facebook, és YouTube alkalmazások folyamatos nyomonkövethetősége, könnyedén megy ennek a designes kütyünek.. Ezzel igazi közösségi élmény-mobillá varázsolták a mini pro-t. Persze csak ha akarjuk, és van egy jó netes előfizetésünk is. Erre akkor is szükség lehet, ha a WisePilot, vagy a Google Maps navigációját használjuk, mert mindkét rendszer a netre alapozva működik. A Nokia ingyenes navigációjával szemben a WisePilot kőkeményen lehúzós program, és csak egy demo verziót fogtechnikáztak be a mobilunkra, ráadásul ezt a teszt készüléken már be se lehetett élesíteni. Amennyiben nem akarunk online navigálni, és még havi vagy éves díjat is fizetni, letölthető a készülékre az IGO, vagy más egyéb navigációs program is. Ezek azután a beépített GPS vevővel bárhová elvezetnek minket, mindenféle további költség nélkül. Nem is értem, hogy a Sony Ericsson, miért nem rúgja már ki ezeket a vérszívó csapatokat és miért nem fejleszti ki a saját ingyenes navigációs rendszerét. Garantálom, hogy sokkal több Nokiás vevőt tudnának átcsábítani. Többek között alapvetően, én is az északiak táborát erősítem, és ebben az ingyenes navigáció is jelentős szerepet játszik.

Még ejtsünk néhány szót a multimédiás funkciókról is. Az 5 megás kamera aránylag kevés állítgatási lehetőséggel, de egész jó minőségben készít képeket és videót. Semmi extra. Jó átlagot nyújt, de a gyors fotókhoz tökéletes. Az Fm rádió, és a zenelejátszó programok is helyet kaptak, sőt a zene felismerő programot is benne hagyták a menüben, így egész jó kis audio-vizuális élménycsomaghoz juthatunk. Apropó! Amennyiben „fotománok” vagyunk, a készülékhez adott 2 gigás memóriakártyát érdemes nagyobbra cserélni. Ugyanez érvényes az aksira is, amit jobb, ha rögtön nagyobb kapacitásúra váltunk. Ennek akkor van jelentősége, ha sok funkciót használunk, mert akkor akár fél nap alatt padlóra tehetjük a tápot, tehát ilyen esetekre hordjunk egy tartalék akkumulátort is. Valamit valamiért.

Mivel alapból, csak az Android 1.6-os rendszerét kapta meg a készülék, érdemes vadászni a frissítésekre, melyeknek az eléréséhez, ebben az esetben le kell tölteni a PC Companion programot is. Akinek már a 2.1-es software fut a mobilján, az simán frissíthet a netről. Egyébként érdemes rátölteni a készülékre az új programot, mert mobilunk bölcsebbé válik, illetve a funkciókban, és a sebességben is látványos változásokat érhetünk el. Mindent összefoglalva, egy nagyon jól kihasználható üzleti, és szórakoztató mobilt szereznek be azok, akik a Sony Ericsson Xperia családjának X10 Mini Pro modelljét választják. A kis méret, a profi kidolgozás, a masszív felépítés, a szolgáltatások száma és színvonala, a felhasználóbarát rendszernek köszönhetően nagyon jó ajánlattá teszi ezt a szerethető mini mobilt.

-bögi-